Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok.

A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le.

A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.

Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg.

Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.

Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.) A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.

Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.)

Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.

Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.) A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.

Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel.

Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.

GARAY JÁNOS SZOBRA

A Zöldkút teret, ahol a szobor áll, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Akkor a szobor helyén még kút volt. Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első műve, a Csatár című hősköltemény, Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával 1834-ben jelent meg. Legismertebb művének fő alakja Háry János (Az obsitos). A szobor alkotója: Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel. A szobrot 1898. június 5-én avatták fel. Az öntés Párizsban készült a Gruet-cégnél. A talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte. Késő reneszánsz stílusú műalkotás. A géniusz babérágat nyújt a főalaknak, (Köllő Miklós alkotása) a nyugati oldalon lévő relief, az Obsitos (Háry János) egyik jelenetét ábrázolja. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.

''Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?,,

/Garay János: Szekszárdi Bordal/

PROMÉTHEUSZ-PARK 

A szobrok alkotója: Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész.
A park alkotója: Mőcsényi Mihály professzor. A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász a saját elképzelései szerint alakíthatott ki művéhez. A park növényzetét 300 féle díszcserjéből és virágból tervezte színpompás kertté. Ma csak töredéke látható. Prométheusz arról nevezetes, hogy az emberek számára ellopta a tüzet az istenek hegyéről. A két saskeselyű, a sziklák már a történet végét, Prométheusz szenvedéseit sejtetik. A szobrászművész alkotását dicséri, hogy az egyik keselyű időnként ''elrepül'', és Európa egyes városaiban kiállítják. Az eredeti Prométheusz-szobor Antwerpenben látható, az itt található, két keselyűvel kiegészülve, annak tökéletes másolata.

BABITS MIHÁLY SZOBRA

Alkotó: Kis Kovács Gyula szobrászművész.

A bronzszobrot 1971-ben állították fel a nevét viselő művelődési ház melletti kis térre. Onnan helyezték át a mai helyére, a Sétakert platánjai alá.

BABITS MIHÁLY SZOBRA

Alkotó: Farkas Pál szekszárdi szobrászművész.

A művet 1981-ben avatták fel. A töprengő költő szobra a szülőház elválaszthatatlan része lett.

KILÁTÓ

Alkotó: Kiss István szobrászművész.

1983-ban állították fel a város címerének jelképeiből felépített kilátó kompozíciót. Valószínűleg a felírt élő közéleti személyek neveivel okozott jogos kritikák is közrejátszottak abban, hogy a funkciójának kiválóan megfelelő alkotás befejezetlen maradt. A talapzat apszisaiba elképzelt várostörténeti domborművek sajnos nem készültek el.

MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKMŰ

Alkotók: Adorján Endre és Farkas Pál szobrászművész.

A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készítette a városi önkormányzat 1996-ban a Liszt Ferenc térre. Az egymást követő évszázadokat jelképező siklósi márványlapokat helyi jellegzetességekre és történésekre utaló motívumok díszítik.

MILLENNIUMI TÖRTÉNELMI PANNÓK

Alkotó: Baky Péter festőművész

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában található a két történelmi pannó (250 cm * 500 cm-es festmények), melyeket 2000. augusztus 20-án avattak fel. A pannók két jelentős időszakhoz kapcsolódva montázsszerűen jelenítik meg Szekszárd város történetének néhány jelentős eseményét és az ezekhez kapcsolható személyeket. A jobb oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó fő témája a város alapítójának ''legendája'' , mikor is I. Béla király átadja a pécsi megyéspüspöknek a város alapító levelét (1061). Szemben állva a kompozíció jobb oldalán a római korra utaló rekvizitumok, mellettük, fölöttük a honfoglalásra utaló jelenetek egy körtánc, a sámán, és a nyilazó magyarok. Bal oldalán Szent László figurája jelenik meg a kun leánnyal, míg a pannó sarkában italozó három barát, ferences rendi szerzetes, utalás a szőlőművelést rendszerbe foglaló egyháziakra. A bal oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó középpontjában a szabadságharc és a kiegyezés jelentős figuráinak portréit (Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Csapó Dániel, Bezerédj István, Perczel Mór, Szluha György plébános, Garay János, Wosinsky Mór, Dienes Valéria) öleli körül egy szekszárdi 48-as lobogó és a közismert 56-os zászló. Szemben állva bal oldalán Augusz Antal báró és Liszt Ferenc alakja, jobb oldalt Mészöly Miklós, Babits Mihály, Baka István portréi láthatók, közöttük Szekszárd néhány jellegzetes épületének részletével.

56-os EMLÉKMŰ

Alkotó: Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész

A Szent István téren álló emlékművet 2000. október 23-án avatták fel.

SZENT LÁSZLÓ SZOBRA

Alkotó: Nagy Benedek szobrászművész

Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. A legendák szerint a szobor helyén állt hajdan Szent László kútja. A Képes Krónika Szent László legendája iniciáléjának, a P betűbe foglalt rajznak a zsűri által is bravúrosnak minősített plasztikai megoldásán túl az alkotás ivókútként is funkcionál.

MILLENNIUMI KAPU

A szoborkompozíció tervezője: Csíkvári Péter szobrászművész,
alkotói: Bakos Ildikó
             Gábor Éva Mária
             Gáti Gábor
             Király Vilmos
             Ligeti Erika szobrászművészek,
kivitelező: Szatmári Juhos László szobrászművész

Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren. A kapu az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve teret nyit a jövő felé.
A három szerkezeti egységből álló zseniálisan megvalósított szimbolikus kapu kapuszárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körbe lefelé haladva dolgozta el az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kultúrális eseményeit, eredményeit.

SZENT ISTVÁN SZOBRA

Alkotó: Farkas Pál szobrászművész

A szobor 2002. augusztus 20-án a Szent István téren került felavatásra. A szobor értékét növeli, hogy közadakozásból valósult meg. Szigetvári Ernő szekszárdi lakos állt az adományszerzés élére.

Paks:

 Paks északi részén lévő Imsósi erdő ideális helyszint biztosít kirándulásra, túrázásra a természet kedvelőinek.
A Duna-parti városban a látogató megtekintheti a pleisztocén löszfalat, mely több millió év alatt formálódott, hatvan méter magasra. A paksi téglagyári löszfal feltárás során az elmúlt 2 millió év éghajlat-történetének valóságos képeskönyve, geológiai látnivalója. A folyóra páratlan kilátás nyílik a Rókus kápolnától, illetve a Gárdonyi kilátóról.
Aki a folyóvizet szereti, víz itúrákat tehet a Dunán a Senki-sziget és a Bum-sziget környékén. A motorcsónakos kirándulás ideális helyszíne Paks és környéke. Forró nyáridőben a RÉV segítségével átkelhet Duna túlsó oldalára, ahol fürdőzésre, sátorozásra is van lehetősége, ugyanakkor a vízi járművek kényelmes vízrebocsátása is megoldott a kompnál. Paks város csoportos látogatóinak ajánlom a sétahajózást a Dunán melyről gyönyörű látkép tárul szemünk elé a Prelátusra, löszfalra, téglagyárra, Paksra, a régi hajóállomásra és a Paksi Atomerőműre. Fürdésre, úszásra, tisztálkodásra az Ürgemező mellett lévő Strandon, és a Táncsics Mihály utcában lévő Tanuszodában van lehetősége. További vízparti kikapcsolódásra, horgászásra a város mellett húzódó nyolcvannégy hektáros tórendszer, a Kondor-Füzes-tavak kínálnak lehetőséget.

Óvárosban a gyermekek rendelkezésére áll a KRESZ-park, mely a 6-os számú főútvonal és a Szent István tér között található. Közel 20.000 lakosú városban a múlt században, az óváros központjában a város főterén, több szép kúria épült. A tértől nem messze a sétálni vágyok, a romantikát kedvelők számára a Duna-parti sétányt ajánlom a százéves, védett gesztenyefáival, mely a város egyik büszkesége. A gyalogtúra közben kulturális látnivalók iránt érdeklődőknek érdemes felkeresni a klasszicista épületben működő Városi Múzeumot, a hajdani Cseh-Vigyázó-kúriát, valamint a Paksi Képtárat, ahol a kortárs művészek képeiben egyaránt gyönyörködhet. A térről jól látható a bazársor, mely 1860 körül épült. A háromhajós római katolikus, bazilika stílusú Jézus Szíve-templomot 1901-ben szentelték fel. A barokk Szeniczey-kúria falán tábla őrzi Deák Ferencnek, a "haza bölcsének" emlékét. A református templom 1755-ben épült, az  evangélikus pedig az 1884-es esztendőben.  Igazi látványosságnak lehet részese, ha megtekinti a Makovecz Imre tervei alapján épült Szentlélek-templomot. A XX. század építészetének kiemelkedő alkotása. A Duna-parti városban a látogató találkozhat a legújabb kor vívmányával a villamosenergia-termelésben jelentős szerepet betöltő első hazai atomerőművel. Tájékoztató és Látogató Központban lévő kiállítás minden korosztály számára bő információt ad az atomerőmű működéséről. Ajánlom a megtekintését, és szerezzen személyes élményeket a nukleáris energia békés célú hasznosításáról.

A városban megtekintheti Pákolitz István szobrát a Városi Múzeum udvarán, Jámbor Pál mellszobrát a Szent István téren, az Atomerőmű előtti parkban a Paksi disputa szoborparkot, az I. számú rendelőintézet előtt "Anya a gyermekével" című alkotást, a Halas fiú szobrot a Paksi Képtár mögötti szabad területen, a II. világháború emlékművet a Katolikus templom előtti parkban, Vak Bottyán János mellszobrát a gimnázium udvarán, a világ első Sakkolimpiai emlékművét a Városi Művelődési Központ melletti parkban, a biskói komptragédia emlékművét a Katolikus templom mellett és a Duna jobbpartján a csónakház előtti területen, Kiss István Térplasztikáját az Atomerőmű irodaház előtti parkjában, Hermann Ottó mellszobrát a lakótelepi Általános iskola udvarán.

Étkezésre, szórakozásra, esti kikapcsolódásként ajánlom az ASE éttermét, Café Bongot, Drink Bár-t, a Goldmine éttermét, a Paksi Halászcsárdát, a Topáz éttermét, ahol némelyikben élő zene, diszkó, külön terem, nyári kerthelyiség, terasz várja vendégeit.

Kulturális rendezvények tekintetében kiemelkedik a Duna-part kupa kerékpárverseny májusban, a Nemzetközi blues, jazz, rock és gasztronómiai fesztivál júniusban, Tavaszi Fesztivál eseményei pünkösdkor,  a Duna-parti Családi Napok programjai augusztusban, Szüreti Nap programja szeptemberben, a lovasnap, Paksi amatőr Pop Rock Jazz Fesztivál és a Streetball találkozó rendezvénye.

Lehetőségek: Strand, Atomerőmű látogatás, múzeumlátogatás, szórakozás, túrázás, étkezés

Decs:

A település korai története Etéhez kapcsolódik, a Sárköz városias kultúrájú vásárközpontja volt. Decs fontossága Ete XVI. századi pusztulását követően nőtt meg. A falu kiterjedt határa tele van régi romokkal, kőemlékekkel - s azokhoz fűződő legendákkal. Ete emlékét, amely

A decsiek 1859-től országszerte elhíresült úrbéri pert folytattak a pilisiekkel együtt, melyben ügyvédjük Vas Gereben volt. A vízrendezési munkák révén a falu szántóterülete 1855-65 és 1895 között csaknem hatszorosára nőtt, megteremtve a Sárköz és a fővárosának nevezett község gazdagságának alapját.

A lecsapolások után meginduló felvirágzással a népi kultúra is megváltozott. A táj népművészete kiszínesedett, mind gazdagabbá vált, ebbe a gazdaságba ma is bepillantást nyerhetünk.

Lehetőségek: Sárközi Babamúzeum és tájház, Cserenci Vadászkastély és vadaspark

Báta:

Báta a sárközi falvak egyike, ez bizony valamilyen módon szinte minden itt élő embert megérint még ma is. Sárköz néprajzi jellege alapján összefog öt falut, de a falvak mindegyikének, így Bátának is megvan a maga jellegzetes sárközi múltja és jelene. Gyönyörű népviselete, fülbemászó dalai, lendületes temperamentumos táncai, a régi motívumokat őrző hímestojásai, színes szőttesei, hagyományos szokásai a népünnepélyek, ezek mind-mind meghatározzák, befolyásolják életünket, és mennyi élményt adnak!

Lehetőségek: Czencz János Emlékmúzeum, Tájház-halászmúzeum, Szivattyútelep

Bátaszék:

Bátaszék a dél-tolnai mikrotérség mértani középpontja; gazdag történelmi múlttal és építészeti emlékekkel rendelkező település, mely 1995-ben emelkedett városi rangra. Településünk csodaszép római-katolikus temploma, nemzetiségi kultúránkat tükröző tájházunk, a ciszterci apátság romkertje mind olyan látnivalók, melyekért érdemes elidőzni nálunk.

Lehetőségek: Tájház, Népművészeti magángyűjtemény, Római katolikus templom

Sióagárd:

Sióagárd a Mezőföld déli csücskén, a Sió és Sárvíz közötti hátságon, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól nyolc kilométerre fekszik. A síkra épült falu mellett magasodik a Leányvár, a hegyhát legdélibb nyúlványa, mögötte a szekszárdi dombok látszanak.

Lehetőségek: Hímzés Múzeum, Népi Lakóház Tájház, Gyékény-szalmafonó bemutatóműhely, Kádár bemutatóműhely

Fadd-Dombori:

Fadd nagyközség Tolna megyében, a holt-Duna partján található. A Duna völgyében fekvő településtől néhány kilométerre terül el a közkedvelt üdülőtelep, Fadd-Dombori. A közelben két nagyobb város található, Paks és a megyeszékhely, Szekszárd.

Lehetőségek: strand-úszás, kajak, kenu, horgászat, gyalogtúra

Gemenc:

A kárpátmedence egyik utolsó érintetlen vizes élőhelye, ártéri erdeje. Gyönyörű érintetlen környezet a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Gazdag vadállománya híres országszerte. Az erdőben egy kisvasút üzemel, mely körbeviszi a turistákat a gemenci erdőre jellegzetes tájon.

Az erdőnek Télen-nyáron lenyűgöző, és magávalragadó tája az év minden szakában várja az érdeklődőket.

Lehetőségek: gyalogtúrák, lovaglás, múzeum, vasút, étkezés