szekszárdi borvidék

BORVIDÉK

Az 1925 hektáron elterülő borvidék a Szekszárdi dombság legkeletibb részén fekszik, a Sárköz találkozásánál. Szekszár¬don kívül még14 település tartozik a borvi¬dékhez (Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kéty, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Várdomb, Zomba). Egészen a kelta időkig vezethető vissza a szekszárdi szőlő- és borkultúra gyökerei. A borvidék klímája, domborzata, talaja kiválóan alkalmas a szőlőtermesztésre, hiszen a klíma szubmedi¬terrán jellegű, a dombvidék felszínét mindenütt lösz fedi, és rendkívül formagazdaság jellemzi, amit a lösz változatos lepusztulási formái még szabadabbá teszik. A borvidék hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Nagyban nőtt azoknak a pincészeteknek a száma, amelyek nemzetközi szinten is elismertek és versenyképesek. A borászatok többsége komoly beruházásokba vetette bele magát, megteremtve a még magasabb színvonalú működéshez szükséges technológiai hátteret, érlelő- és tárolókapacitást. A turizmust, ezt nagyban fellendítette, hiszen rengetegen járnak az ország különböző vidékeiről Szekszárdra, hogy megkóstolják a borokat, de akár külföld¬ről is.
szekszárdi borvidék

A szekszárdi borról általában:

A szekszárdi borászat igazi ''műfaja'' a vörösbor. A külföldön is népszerű, testes szekszárdi vörösborok jellegzetes savtartalmát - a hiányzó talajfeltételek ellenére - a termesztett vörösborszőlő fajták természetes csersavtartalma és a hosszú, héjon történő erjesztés biztosítja. Tipikus vörös borszőlőfajták a cabernet sauvignon, cabernet franc, kékfrankos, merlot, ritkábban a zweigelt és az oportó. A testes, tüzes, alkoholban és tanninban gazdag - szinte feketébe hajló - vörösborok mellett az utóbbi évtizedben Szekszárdon is megjelent a könnyebb, üde, de azért magas alkoholtartalmú rozé is. Említést kell tennünk a kadarkáról, arról a szőlőfajtáról, amely Szekszárdot egykor oly híressé tette, egy gyönyörű, rubinszínű, különleges illatú, gyenge savú bor. A testes, erős, magas alkoholtartalmú szekszárdi bikavér valójában egy ''cuvée'', amelyet 2-3 vörösbor-szőlőfajta keverésével állítanak elő. Az egyes termelők keverési receptjei ma is ''titkosak''. A magyar bortörvény értelmében Szekszárd az egyetlen város, amely Eger mellett a ''bikavér'' nevet használhatja. A névhasználat annál is jogosabb, mivel a ''bikavér'' elnevezést előbb alkalmazták Szekszárdon és csak valamivel később Egerben.